Sziget


Körbejárja, kijelöli a partot,
fölfelé, majd befelé figyel,
mély levegőt vesz, kiírja az
első fára, hogy „Sziget nincs!”,
s minthogy a valóságot így
szépen elrendezte, fölmegy a
legnagyobb dombra,
tüzet rak, előveszi a távcsövet,
elkezdi lesni a horizontot,
el az eget, mikor jön,
jön-e már valaki, akinek
megmutathatja, elmondhatja,
bebizonyíthatja, aki nélkül
a van is meg a nincs is
merő hazugság, s aki maga is
tudja, hogy az álmodozás az
egyetlen erő, a mozgató és a
megtartó energia, s aki ha
sohase jön el, akkor is
jelen lesz már,
örökkön-örökké, ámen.
  • Platón benéz az ablakon

    Magvető Könyvkiadó (2005)

További kötetek
  • Februári kés

    Új versek, 1998–1999
    Magvető Könyvkiadó (2000)

Vissza a kötetekre

Tartalomjegyzék

Platón benéz az ablakon
Hóból a lábnyom
A kettészakadt villamos
Három az ötödiken
Kő a tollpihén
Ha van a világon tető
Ez a semmi, két semmi közt
Valahol, valami