Most kellene


Ó, nagy medúza-délután!
szeretteim ide lebegnek,
akácfa-karón ring az ég,
ernyője gombján szívem lüktet.

Most kellene a vastag ág
kampójára fölkunkorodni,
elúszni, mint a medúzák,
és mindörökre itt maradni.

Most kellene a végtelent
harang nyelvével megkongatni,
hogy megvagyunk még, jöjjenek,
élni akarunk, ünnepelni.

Ó, nagy medúza-délután!
szeretteim ide lebegnek,
akácfa-karón ring az ég,
ernyője gombján szívem lüktet.
  • Platón benéz az ablakon

    Magvető Könyvkiadó (2005)

További kötetek
  • Hóból a lábnyom

    Válogatott és új versek
    Magvető Könyvkiadó (1985)

  • Emlékek választása

    Magvető Könyvkiadó (1978)

Vissza a kötetekre

Tartalomjegyzék

Platón benéz az ablakon
Hóból a lábnyom
A kettészakadt villamos
Három az ötödiken
Kő a tollpihén
Ha van a világon tető
Ez a semmi, két semmi közt
Valahol, valami