Mintha üzenne
Július, a kiürült díszdoboz
fönnakadt egy fán, virít,
mintha igazi virág volna,
mintha valami dolga volna
a képzelet nélküli
novemberi kompozícióban,
mintha ő tartaná a fát,
ő fogná össze gombként ezt az
odamázolt tragédiát,
folt a zsákját, gödör a partját,
halál az életet, mintha
üzenne vele valaki, amikor
majdnem beszakad a világ.
