Mint mikor egy nyárőszi nap
Mint mikor egy nyárőszi nap,
s valaki a falon benyúl,
s egy eleven halotti ujj
megérinti a hátadat.
Mint mikor a talpad alatt,
s meg kell állni váratlanul,
hova, hova, naccságos úr?
s elveszik a papírokat.
Mint mikor nem az a vonat,
de a kalauz belefúj,
és egyszerre valami túl,
az öntudatod foglya vagy.
Mint mikor még mindent szabad,
de már senki sem szabadul.
