Az idegekben a salak
Az akarat mi összefog
s a mozgásra serény anyag
a többé nem hibázhatok
s a közben mindig kiszakad
a világgá nőtt pillanat
mikor úgy érzem meghalok
s a sejtjeimben a savak
a leláncolt galaxisok
a koccanás után a sokk
s a fölvillanó bűntudat
a mennyi mentség mennyi ok
s a nem találom magamat
az idegekben a salak
s a már akkor is én vagyok.
