Öt (magyar) limerick
Volt egy úr, lakhelye Keszthely.
Lucskosan ébredt föl reggel.
„Tönkretesz ez a nő!” –
intették. Mire ő:
„Ernyővel feküdjek, ember!?”
Ült az új rabtárs a cellában.
Körben a régiek, ahányan:
„Ki dugott dutyiba?”
„A konkurencia…
Olyan pénzt nyomtam, mint az állam.”
Zötyögött két ember szekéren.
„Nagyon zörög a kerék, kérem!” –
kiabált az utas.
Majd a kocsis: „Mi az?!…
Úgy zörög a kerék, nem értem?!”
Volt egy pun hadvezér, Hannibál.
Az újság azt írta, vége már.
S egyszer csak… „Mi a kő?
Közműdíj-beszedő?”
Csöngettek, s ott állt a kapunál.
Volt egy ős, úgy hívták, Botond.
Kanállal ette a betont.
Egyszer úgy begerjedt,
két kézzel bevert egy
bizánci érckaput… „Ne mondd?!”
