Már majdhogynem mindent tud róla
Ne zavard a köreimet!
Arkhimédész
Már majdhogynem mindent tud róla,
átfogója van, befogója,
s ami közötte, az is annyi,
számolni kell csak, igazolni.
Ajtók nyílnak, kapuk csukódnak,
elöl a múlt, hátul a holnap,
összead, eloszt, megszorozza,
de mintha pontos sose volna.
Megáll a mindenség fölötte,
köröket rajzolgat a földre,
nézi, megméri, korrigálja,
nem is gondol a halálára.
