A pillanatban, ahol ki-be jár
Esterházy Péternek, a hatvanévesnek
A kétség és a reménység között,
a valósághoz egyre közelebb,
el-elképzelni, hogy mintha a köd,
hogy valaki szórakozik veled…
A kikötőben, ahol sem a hely,
sem az idő, s a hajó sem tied,
s mintha senki sem akarna el,
iszik, alszik, vagy a cirkuszba megy…
A pillanatban, ahol ki-be jár
a hajókürt, a spontán lüktetés,
s mind úgy vág neki, amikor megáll,
hogy fogalma sincs, mi ez az egész…