Ott a cirkusz, ahol hagytuk


Itt a vége, hogy nevessünk.
Itt a kezdete, hogy sírjunk.
Úgy öleltük meg, hogy eltűnt.
Úgy maradt meg, hogy kibírtuk.

Most derül ki, hogy ki, mit tud.
Szétigézni annyi sok bűnt.
Káricálni, mint a vak tyúk.
Felböfögni, hogy megettük.

Nos, ki nyelte le a nagy tűt?
Hol a nyúl, hogy megkopasszuk?
Röpködnek a tiszti kesztyűk.
Ott a cirkusz, ahol hagytuk.

Nincs katarzis, csak nagyobb cúg.
Csapkodja az ajtót bennünk.
  • Három az ötödiken

    243 szonett
    Magvető Könyvkiadó (1995)

További kötetek
  • Platón benéz az ablakon

    Magvető Könyvkiadó (2005)

Vissza a kötetekre

Tartalomjegyzék

Három az ötödiken
Kő a tollpihén
Ha van a világon tető
Ez a semmi, két semmi közt