A csillagok tüzes dugók
Vár az ember valami jót.
Talán csak annyit, hogy elég.
Nyitva felejti a szemét.
Nyeli a sok dilibogyót.
A csillagok tüzes dugók.
Kihúzzák és ömlik a kék.
A küszöbéig ér az ég.
De belepusztul, hogy kifolyt.
Örökké a mi lesz, mi volt.
Zsebből az igaz meg a szép.
A gyorsuló mókuskerék.
A temetetlen hírhozók.
Lesni, hogy honnan jön a drót.
Elszalasztani, ami épp.
