Aki le-föl velem zuhan
Ha nem volna valami súly
akár a keljfeljancsiban
rögzítve rejtve legalul
ahol a tudat vége van
ahol az érzés megfogan
s mint őszi szekér fölborul
hogy visszabillentsem magam
ugyanoda gyanútlanul
s ha nem lendülnék rajta túl
mert tudnám hogy miért hogyan
lennék-e önként olyan Úr
aki le-föl velem zuhan?
vagy feküdnék csak súlytalan
s kelnék fel mozdulatlanul?
