Öt (magyar) limerick

Volt egy úr, lakhelye Keszthely.
Lucskosan ébredt föl reggel.
    „Tönkretesz ez a nő!” –
    intették. Mire ő:
„Ernyővel feküdjek, ember!?”

Ült az új rabtárs a cellában.
Körben a régiek, ahányan:
    „Ki dugott dutyiba?”
    „A konkurencia…
Olyan pénzt nyomtam, mint az állam.”

Zötyögött két ember szekéren.
„Nagyon zörög a kerék, kérem!” –
    kiabált az utas.
    Majd a kocsis: „Mi az?!…
Úgy zörög a kerék, nem értem?!”

Volt egy pun hadvezér, Hannibál.
Az újság azt írta, vége már.
    S egyszer csak… „Mi a kő?
    Közműdíj-beszedő?”
Csöngettek, s ott állt a kapunál.

Volt egy ős, úgy hívták, Botond.
Kanállal ette a betont.
    Egyszer úgy begerjedt,
    két kézzel bevert egy
bizánci érckaput… „Ne mondd?!”