Holnapra

Megeredt a hó, sűrű öltésekkel
összevarrja a levegőt. Ha mély
lélegzetet veszel,
egyetlen szusszantással
beszívhatod a hegyoldalt. Ha
henteregni támad kedved,
ropog alattad a lepedő.
Ha nem találod a tűtartót,
előbb-utóbb magadban beszélsz.
Ilyesmik jutnak eszedbe.
Meg az, hogy lekvárvarrógép.
Igen, az volt a nyár. Mennyi nyál,
mennyi elvarratlan szál,
ragacsos olló a kacatok között.
Most arra jó csak, hogy
összezavarjon. A tűfejeket
kapkodva veri át az esernyőkön,
a havat arckrémmé maszatolja
az utcán. Némely fiatal nő
ki sem engedi a levegőt, a
város fölé emelkedik. A hegyen
kifeszült a pelenka, jön az új év,
évszázad, évezred. A kíváncsiság
bátorság. Ha nem veszel el a
bábák között, holnapra minden
tisztázódhat.