Reggel még olyan hosszú a nap

Reggel még olyan hosszú a nap,
akkor is nyúlik, ha elszakad.
Fogod a végét, megengeded,
akármit játszol, jár a kezed.

Délben már olyan magas az ég,
berogyna, ha nem feszítenéd.
Lyuggatod, fested, fosztogatod,
azt képzeled, hogy azért van ott.

Este, ha marad este, rövid.
Állsz a fal előtt, nézed, hogy így?
Nélküled minden? Semmi? Szavak?
Megcsíped magad… Nem is te vagy?

(2002. október)