Ömlik a szívekből az ól

Már megint, hogy ilyen több nem volt.
Ömlik a szívekből az ól.
Röfög a sírkert, száll a por.
Süt a mindent átütő zsírfolt.

Már megint, hogy pótolhatatlan.
Odaveszik a konda, mint.
S amíg magát siratja mind,
utód születik a latyakban.

Már megint, hogy kan-e vagy ártány,
(lesz-e töke?), hogy amikor
a moslékba beletipor,
ott álljunk majd vele a vártán?

(2009. július)