A cseppen át, ahogy a tört fény

Kicsi izom, az izom rostja,
a testet, ahogy megmozdítja.
A könny a jégcsap hideg végén,
a cseppen át, ahogy a tört fény.

Talpig fájásba csomagolva,
a csontok közt, ahogy a rozsda.
Ahogy a mentők, tűzszerészek,
s összeállnak a málló részek.

A parázson, ahogy mezítláb
meg-megáll, mintha mutogatnák,
s ketyeg, mintha a szíve szólna,
a derekára csavart bomba.

(2007. november)