Egy pipitér, ahogy az úton át

Egy pipitér, ahogy az úton át,
és itt is, ott is elhagyja magát.
Ott hagyja? Mindegy. Tele van vele
az út, a kert, a nagymama keze.

Mintha világgá. Megy, megy, mendegél,
s meg-megáll, ha egy szála odaér.
Oda? Hová? Vajon a nagymama?
A völgy? A hegy? Melyik hely az oda?

Hisz ha elalszik, ott van mindenütt,
mint mesekönyvben a kerek betűk,
mint csillagok az égi oviban.
S élnek, míg meg nem halnak, boldogan.

(2009. július)