Ahogy áll a jövő

Gyalogosok között
ahogy megnő az út,
ahogy feljő tömött
lábnyomokba a múlt,

ahogy célja, neve,
s elszámolni akar,
ahogy köveibe
belekopog a fal,

ahogy áll a jövő,
és mindenki rohan,
s vagy én, vagy te, vagy ő,
de semmi sem olyan,

ahogy a döbbenet,
a körkörös igék,
a hiszek, a leszek,
s a hová, a miért,

ahogy a szívközel,
a messzülő dobok,
ahogy megérkezel,
s érzed, hogy nem vagy ott.