Innen

Kivágott az éjszaka katapultja,
megyek, szemembe süt a Nap.
Hull a harmat, álmom hamuja.

Fátyolos tehénszem az ég,
tejszagú legelők lengnek benne.
Mintha kolompszót hallanék.

A reggelekben van még áhítat!
Mint Árpád nomádjai az új hazát,
nézem a sátortetős házakat.

Ülnek a század senkiföldjén,
falun innen, városon innen,
két tartományból erősödvén.

Itt rangja van az emlékeknek!
Innen nézve a Tejúton
polgári hadak menetelnek.

Itt nem váltják meg a világot.
Csak megjöttek, berendezkednek
volt parasztok, volt proletárok.

Ez itt a negyedik nyaram.
Jó lenne tudni, mi az, amihez
egy albérlőnek joga van.