Galagonya

Piros nadrágja kisütött,
     akár a nap.
Tüzes csík lett nyomában a
     lomha salak.

Élő labda volt maga is,
     úgy pattogott,
mint a konok bőrgömb, amit
     kapott, adott.

Elémsuttyant, máris vitte
     a pillanat,
s míg kerestem, jelenésként
     visszaszaladt.

Egyszínű kék mezek díszét
     csúfolva meg,
villámlott egy piros nadrág
     a föld felett.

Én így őrzöm, – rá se gondol
     a lány soha –:
Hat szem kökény között volt egy
     galagonya.