Mikor, ahol

A néhány óra, mikor a zajok
reggel nyolctól, fél kilenctől talán
tizenkettőig, fél egyig, mikor
az éjszakában megmosakodott,
kiszellőztetett, magukra hagyott
agytekervények, mikor a világ
kinyújtózkodik, ez a semmi ág,
hol becsukódtam önmagam alatt,
hogy csak felülről, s jobban félek a…
mint tőletek, ahol nem én vagyok,
csak egy idegen, egy felnőttbe zárt
kisgyerek, ahol nem bírom tovább,
mikor, ahol megkapaszkodhatok.