Bármikor szólíthatnak

Romlanak az esélyek. Visszajátszott
előszobákban félhomálylunk.
Bármikor szólíthatnak. Nagykabátok
felhőiben villog a hátunk.

Idegen, ki belül van. Ajtórések
köszörűje élezi arcát.
Hallgatag, aki kijön. A beszédet
állati ösztönök takarják.

Talán még elmehetnénk. Ami történt
elintézhetnénk önmagunkban.
Erre gondolunk folyvást. S mintha önként
maradnánk, jövőnk összeroppan.