Tükör

Könnyen megvághatom
magam vele,
s valószínű, hogy
meg is vágom, mégis a kést
választom…
Néztek, mint bárányt a tócsa.
Jó, átugrom…
Csak addig bírjátok ki, amíg
eltűnik benne a képem.
Onnantól kezdve
én leszek a tükör.
Döntenetek kell, hogy a
helyetekre fordultok-e,
vagy azok maradtok, akiket
mutatok…
Olyan közel a vér, hogy csak a
pillámat kell lecsuknom,
csak az emlékeiteket kell
megfeszítenem, csak
bele kell mozdulnunk.
Nos?
Itt vagytok még?