Tartalomjegyzék
Információk

Ember, 2


Sárkányfog-vetemény, aki, lám, önmagától
kipusztítja magát a tárt ölű világból.

  • Együtt forog

    (firkák a szalmaszálra 2)
    Versek
    Magvető Könyvkiadó (2020)

További kötetek
Vissza a kötetekre

Tartalomjegyzék

Együtt forog
A mélyén összeköt
Ha egyszerre botlik
Mint a vak menekült
Amíg kíváncsi vagy
A mélyén összeköt
Mossa a víz a partot
Indul, megáll, tolat
Kiben van a hiba?
Jár egy oszlop körül
Mint a meglőtt madár
Ahhoz képest, amit
Örülni? Mire föl?
Nem a föld, nem az ég
Ahogy a vak tyúk is
Mégiscsak a beszéd
Ugyanúgy cseng a csönd
Úgy érzi, soha már
Ahhoz képest, amit…
Fehér pontok az agyban
Felvillan, kialszik
Az út odáig ér
Most, hogy már magad is
Le-lehull egy levél
Bolt, posta, gyógyszertár…
Sírj, ha sírni muszáj
Hajnali három, négy
Megint nem voltál ott
A nappal s az éjjel
Az út odáig ér
Dadogsz, nem találod